Több mint öt hónap értelmetlen, ideg- és gazdaságölő politikai állóharc után, a népharagtól és az előrehozott választástól félve, a honatyák többsége megszavazta Luca Niculescu kormányát.
Szándékosan nem a „bizalmat szavazott” kifejezést használom, mert a liberálisok előre bejelentették, hogy a jelenlegi helyzet szülte kényszerből adják egyszeri támogatásukat, azt követően ellenzékbe vonulnak.
Hogy idáig jutottunk, azért az államfő mellett, kivétel nélkül mindegyik parlamenti alakulat vezetősége felelős, kisebb vagy nagyobb mértékben, ami viszont tápot ad az egymásra mutogatásnak, vádaskodásnak.
Miután Nicușor Dan államfő egyértelműsítette, hogy ezúttal egy sikertelen kormányalakítást előrehozott választás követhet, majd megpörgette a politikai rulettkereket, mire a volt kormánypártok kivétel nélkül vabankot játszanak, mindent egy lapra tesznek fel.
Vagy mindent, vagy semmit lett a ki nem mondott jelszó, de csak a 2028-as parlamenti választásokon lesz eredményhirdetés.
A Sorin Grindeanu vezette PSD előtt áll a legnagyobb kihívás. Bizonyítaniuk kell, hogy részükről megalapozott volt a Bolojant buktató bizalmatlansági indítvány és tudnak különösebb megszorítások nélkül kormányozni, javítva a kisjövedelműek és alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetén.
Ez szinte megoldhatatlan, ha közben az inflációt és a költségvetési hiányt kordában akarják tartani, valamint a gazdaságot növekvő pályára állítani.
Nem lehet mentség a kormányváltáskor szokásos érvelés, miszerint nem voltak ismertek a makrogazdasági adatok, az állami költségvetés helyzete, hisz Alexandru Nazare pénzügyminiszter a helyén marad.
Bonyolítják a helyzetet a Luca Niculescu és Bolojan által aláírt egyezség előírásai, amelyek több területen megnehezíthetik, megakadályozhatják a PSD kezdeményezéseit.
Leginkább olyan szervezési (felmentés, kinevezés) kérdésekről lehet szó, amelyek a kormányfő kizárólagos hatáskörébe tartoznak és Bolojan érdeke a kulcspozíciókban levő embereinek megőrzése.
Ilie Bolojan a PNL élén szintén egy lapra, a PSD ellenességre tett fel mindent, személyes karrierje mellett a pártja jövőjét is.
Ellenzékben nem tud örökül hagyott jó makrogazdasági mutatókra hivatkozni, egyrészt mert azok nincsenek, másrészt mert a lakosság saját pénztárcáján tapasztalja vásárlóereje csökkenését.
Csak a pártelnöki funkciója maradt meg, kevés esélye van arra, hogy visszaválasszák a Szenátus elnökének, még ha jelöltje, Mircea Abrudan hálából le is mondana.
Kétirányból kell védekezzen, egyrészt, védve a mundér becsületét, az USR-s volt miniszterek sokat kritizált működését szükséges mentegetnie, egy jövőbeli közös új, úgymond progresszista párt reményében, másrészt a pártján belüli erősödő ellenzékét kordában tartania.
A PNL-USR páros PSD ellenessége a Parlamentben csak az AUR segítségével lehet hatékony, ami negatív fényben tüntetheti fel őket az EU-ban.
Viszont a PNL és az USR máris közös indítványt nyújtott be a Parlament két házának házbizottságához, amelyet jóvá is hagytak.
A kezdeményezés célja egy speciális parlamenti bizottság felállítása, amelynek feladata a teljes közigazgatási-területi reform törvényi kereteinek kidolgozása megalapozva a kis települések későbbi összevonását.
Ezzel máris nehéz helyzetbe hozza a PSD vezetőségét, mert bár előző kormányprogramjában is szerepelt ez a célkitűzés, mint az utóbbi húsz évben, de parlamenti választás előtt egy évvel, stabil kormánytöbbség hiányában politikai öngyilkosság erről vitázni, mikor a párt ereje a vidéki önkormányzatokban van.
A Dominic Fritz által még elnökölt USR a szakadék szélén táncol, a PNL-hez csatlakozva, a PSD ellenesség zászlóshajójaként, megpróbál előre menekülni.
Dominic Fritz számára, akárcsak Bolojannak, létkérdés a pártelnökség, miután nem maradhatott továbbra is Temesvár polgármestere és pártbéli vetélytársai erőre kaptak.
A Kelemen Hunor által vaskézzel irányított RMDSZ, akárcsak Orbán Viktor esetében, belföldön már több mint egy éve, minden tétet Bolojanra tett.
Ez azértis érdekes, mert a legnacionalistább hangnemet megütő liberális megyei vezetők a magyarok által 20 százalék feletti arányban lakott Bihar, Maros és Szatmár megyékben tevékenykednek.
A mindent egylapra tevés eklatáns példája a négy hónappal ezelőtti kihátrálás Adrian Veștea kormányfőjelölt mögül, pedig már akkor volt esély a kormányválság megoldására és legalább két, az RMDSZ által vezetett minisztériumra.
Igaz, erre Kelemen Hunor nem adott még magyarázatot, mint legutóbb a Luca Niculescu kabinetből való kimaradás okáról: „Erkölcsi szempontból ez szinte lehetetlen lett volna”.
Az RMDSZ kimaradása a kormányból csak abban az esetben lehetne eredményre vezető, ha 2027-ben lesznek előrehozott választások, de erre feltenni minden lapot hazárdirozás.
Egyrészt azért, mert ellenzékben az AUR-ral együtt szavazni nem ”comme il faut”, még ha az a PNL-USR párossal közösen történik is, másrészt mert így a PSD-nek, adott esetben, kötelezettség nélkül könnyebb parlamenti többséget szerezni az AUR honatyáival mint az RMDSZ-ével.
Ami az említett esetben az erkölcsösséget illeti, a választóink számára ez nem meggyőző érv, miután a legutóbbi kampányokban is az volt a vezérelv, hogy kormánykoalícióban való szerepvállalás az út a hatékony érdekképviseletre.
Minden rosszban van valami jó is, szokták mondani, így üdvözőlendő, hogy nem lévén kormányon, az RMDSZ vezetősége szorgalmazza az állami nyugdíjak és a közszférában dolgozók béreinek az inflációhoz történő igazítását, a kis jövedelmű családok támogatását a hideg évszakban.
Kezdetnek bíztató, csak így tovább!
Lakatos P.
