Gazdaság

Gazdaságélénkítő korrupció?

A korrupció bonyolult társadalmi jelenség. Nehezen mérhető, a körülményeknek, a szubjektivitásnak óriási szerepe van, miközben a visszaélések egy része rejtve marad.

A korrupció és a gazdasági teljesítmény összefüggéseiről számos nemzetközi kutatás, elméleti és szakpolitikai tanulmány jelent meg. Alapjában véve két koncepció körvonalazódik. Az első szerint a korrupció a nehézkes szabályozás kijátszásával segíti a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedését (Huntington 1968). Amikor egy állami megrendelést a „kijelölt cég” nyeri, egyharmaddal túlárazott szerződéssel, a társadalmi kár egyharmad, viszont a GDP a megemelt végösszeggel nő.

A másik elmélet szerint, a korrupció miatti üzleti környezet romlása, a beruházások csökkenése, a gyenge versenyképesség negatívan hat a gazdaság teljesítményére (Mauro,1995).

A Transparency International (TI) legfrissebb jelentése szerint a 2021-es korrupciós érzékelési index (CPI) Magyarország esetében 43 (rontott az előző évekhez viszonyítva).

Románia javított, 45 ponttal áll Magyarország és Bulgária előtt. A 100 fokú skálán Dánia és Finnország állnak első helyen 88 ponttal.

A romániai közbeszédben gyakran elhangzik: -lehet, hogy korruptabb az Orbán kormány, de legalább Magyarországon épülnek autópályák, utak, stadionok stb.

Összehasonlítás a két országbeli korrupció jellegzetességeivel és természetével kapcsolatban, ami magyarázza az előbbi paradoxont.

A tizenkét év alatt folyamatosan regnáló FIDESZ kormány, a bíróságokat leszámítva, szinte teljesen felszámolta az állami intézmények autonómiáját. Ez lehetővé teszi olyan rendszerek kiépítését, amelyekben a hatalom közeli korrupciót nem, vagy politikailag szelektív módon üldözik és amelyeken keresztül a hatalmi elit a közpénzt kiszivattyúzza a klientúrájának.

Az uniós források elköltésének ellenőrzésére létrehozott Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság nem független intézmény, a Pénzügyminisztérium keretén belül működik, alkalmazottai ellenérdekeltek a projektek szigorú ellenőrzésében, a központi akaratot teljesítik.

Romániában egyik párt sem tudott két, egymást követő mandátumban egyedül kormányozni, így nem alakulhatott ki egy, az államot foglyul ejtő, a közhatalmi szálakat mozgató politikai elit. Viszont „helyi bárók” (megyei tanácselnökök) látták el, ideig-óráig, ezt a szerepet, amíg feljelentést követően el nem indult ellenük vizsgálat.

Romániában, az Európai Támogatásokat Auditáló Hatóság az Állami Számvevőszék keretén belül, önálló hatóságként működik. Tisztségviselői, kiemelt, uniós szintű javadalmazásukat féltve, szigorúságukat néha túlzásba is viszik.

Magyarországon, ha bizonyos projektek túlárazás, szabálytalan közbeszerzés miatt nem mennek át az Európai Bizottság ellenőrzésén, akkor más projektek számláit nyújtják be, így az előzők a költségvetés terhére valósulnak meg. A nagyvonalú ügyészség, mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, nem lát okot vizsgálat beindítására.

Romániában a közbeszerzésben résztvevő felek óvásokkal, egymás feljelentésével próbálnak előnyhöz jutni, ezzel munkát adva a bíróságoknak, a korrupcióellenes ügyészségnek. Elhúzódik a kivitelezés, szorít a határidő, gyatra a minőség. Utólag sikertelenül próbálják a sokszor már csődeljárás alatt levő cégekkel megtérítetni a kárt. Így maradnak felhasználatlanul uniós támogatások.

A korrupció tolerancia indexe, (azok aránya a lakosságon belül, akik szerint a korrupció elfogadhatatlan), mindkét országban alacsony. Az Eurobarometer 2019 decemberi kimutatása szerint Magyarországon csak 38, Romániában 49 százalék, ami kevés arra, hogy hatékony fellépésre késztesse a politikumot.

Lakatos P.

Newsletter
Loading

V-ar putea interesa și...

Articole populare...