Vége a Románia 2026 évi állami költségvetését jóváhagyó parlamenti komédiának.
Sokak számára érthetetlen, miért húzták az időt a kormánykoalíció pártjainak vezetői, ha eleitől kezdve tudták, hangoztatták, égető szükség van az állami költségvetésre, hogy beindulhassanak a tervezett beruházások.
Az is köztudott volt, hogy a PSD nélkül demokratikus oldalon nem lehet parlamenti többséggel rendelkező kormánykoalíciót alakítani, ráadásul egy kormányválság úgy gazdaságilag, mint politikailag katasztrofális következményekkel járna.
A pártvezetők nem a csodára vártak, a gazdasági életben olyan nincs, hanem egymás hibáira és azok felnagyítására, így remélve előnyhöz jutni a választók szemében.
A figyelemelterelés klasszikus példája volt az Alkotmánybíróság döntésére várni a speciális nyugdíjakkal kapcsolatban, mikor annak elenyésző hatása van a 2026-os költségvetésre, amit a második félévi módosításkor figyelembe lehet venni.
Hasonló a helyzet a PSD szolidaritási csomagjáról szóló módosító javaslattal kapcsolatban, hiszen kezdettől fogva tudvalevő volt, enélkül bukik a költségvetés és a kormány.
Ezt eleitől fogva be lehetett volna foglalni a költségvetésbe, elkerülendő az az ad-hoc megoldás, ami utólag jogi úton támadható.
A Költségvetési Tanács véleménye szerint is 2026 még nem lesz a gazdasági fellendülés éve, „repülőrajtot” senki sem vizionál.
Figyelembe véve az orosz-ukrán háború elhúzódását és a Hormuzi-szoros lezárása okozta mélyebb válságot,idén a román GPP 1%-os növekedése, a költségvetési hiány és az infláció bármilyen mértékű csökkenése, együttesen már elfogadható eredmény lenne.
Lakatos P.

