Nem úgy mondta. Úgy mondta, de nem úgy értette. Na és nem tartotta be, mert változtak a körülmények. Nem ő az első, aki így cselekszik.
Ehhez hasonló mentegetések egyre gyakoribbak a politikai közbeszédben, amikor a hívek próbálják megvédeni ígéretét be nem tartó vezetőjüket.
Következő lépés az ellenfélre, a rivális párt képviselőire való mutogatás, elvégre ott is akad szószegő.
Most nem választási ígéretekre, vagy a Donald Trump féle, hónaponként változó kijelentésekre, vagy az Orbán Viktor pálfordulásaira utalok, hanem egy adott, jövőbeni esemény bekövetkezéséhez kötött, a „gentleman’s agreement” típusú informális, íratlan vállalásra, amely nem kötelező érvényű jogilag, csak az illető becsületén alapszik.
Az idők folyamán bebizonyosodott, nem célszerű ilyen elhatározást hangoztatni, mert a nemteljesítés nagyfokú bizalom és presztízsveszteséggel jár.
A hónap elején, Ilie Bolojan kormányfő, a második deficitcsökkentő csomag öt jogszabályjavaslatáért a Parlament előtt felelősséget vállalva, senki által sem kényszerítve, magabiztosan kijelentette, lemond, ha az igazságügyi nyugdíjreform alkotmányellenesnek bizonyul.
Később, a kormánykoalíciós tárgyalásokon többször aduként helyezte kilátásba lemondását, amennyiben a partnerek nem fogadják el javaslatait.
Ez az attitűd bizonytalanságot gerjesztett a befektetői és financiális körökben, ami megemelte az eddig felvett hitelek refinanszírozásának kamatjait.
A gondot az is jelenti, hogy kompromisszumkészség hiányában, az elképzelés, kreativitás nélküli kormányfő, szinte minden területen nagymértékben az egyszerű költségcsökkentésre koncentrál, figyelmen kívül hagyva a szociális meggondolásokat, valamint a fejlesztés indukálását.
Viszont szerdai sajtótájékoztatóján már azt taglalta, hogy addig marad a kormány élén, amíg érdemi munkát tud végezni.
Amikor azzal szembesítették, hogy korábban többször is az alkotmánybíróság döntésétől tette függővé a tisztségben maradását, Bolojan kijelentette, hogy nem gondolkodik a lemondásán.
„Most az foglalkoztat, hogy miként lehet az országot visszaterelni a helyes útra, hogyan tudunk fejlődni, és ebben a politikai stabilitás fontos szerepet játszik” – fogalmazott a miniszterelnök.
Több minden járult hozzá álláspontja változásához.
Egyetlen koalíciós pártnak sem érdeke a kormányválság, még kevésbé a gyakorlatilag kivitelezhetetlen előrehozott választás.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) az egyezség szerint egy és fél év múlva kormányfőt nevesít, addig hagyja Bolojant, adja ő a nevét a megszorító intézkedésekhez.
A bonyolult hatalmi érdekek, viszonyok és összefonódások a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás között, közrejátszottak abban, hogy az Alkotmánybíróság október 8-ára halasztotta a bírók és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatos döntését.
Látszólag Bolojan időt nyert, de ez az idő ellene dolgozik. Bizalmi indexe a májusi 42%-ról (INSCOP) augusztus végére 25% alá esett (SOCIOPOL) és a folytonos bizalomvesztési trend aggasztó a kormánykoalíció számára.
Már a Nemzeti Liberális Párt berkeiben is suttogják, könnyebb volt Nagyváradon Bolojannak polgármesterként kétharmados helyi tanácsi többséggel érvényesíteni akaratát, azt közpénzből mediatizálni, mint országosan, 14%-os parlamenti párttal a háta mögött önfejűen kormányozni.
Rá és minden vezető számára érvényes: -ha elzárkózik mások ötleteitől, mindent kritikának hall. Ha nyitott a kritikára, tanácsokat kap.
A főnöknek rangja van. A vezetőnek csapata.
Lakatos P.
