Várható volt, hogy Nicușor Dan államfő sokkal aktívabb szereplője lesz a romániai belpolitikának, mint elődje Klaus Iohannis.
Akik a Traian Băsescu féle direkt, utasító elnököt láttak benne, nagyot tévedtek.
A második Boc kormány idején, főként, ha kardinális kérdésekben kellett határozni, Băsescu élt az Alkotmány által biztosított jogkörével és többször elnökölte a kormányülést.
Mi több, megpuhítandó az egyet nem értő koalíciós partnert, az RMDSZ-t, megjelent a Victoriei téri palotában a kormányülést megelőző egyeztető tárgyalásokon is, bevetve személyes tekintélyét.
Két olyan esetre emlékszem, amikor nem sikerült elérnie, hogy javaslata a kormányülésre bekerüljön: az euro 2015-ös bevezetési határidőjének nevesítése, illetve a kétéves gyermeknevelési szabadság megszüntetése. Meg is orrolt az RMDSZ vezetőire.
Kedden váratlanul megjelent Nicușor Dan a Victoriei téri kormánypalotában, ahol háromheti mosolyszünetet követően, a második deficitcsökkentő csomag intézkedéseiről egyeztetett a koalíció vezetősége.
Ő viszont nem vett részt a kormánykoalíció ülésén, külön tárgyalt Ilie Bolojan kormányfővel és Sorin Grindeanuval, a PSD ideiglenes elnökével.
Nem érdemes találgatni mit közölt velük a félórás megbeszélésen, esetleg javaslatait a titkosszolgálatok vezetőire vonatkozóan, vagy a bírák és ügyészek, speciális nyugdíjazásával kapcsolatban javasolt módosítást.
A hangsúly azon van, miért nem alkalmazta Băsescu eljárását? Miért nem vett részt a koalíciós tárgyaláson? Összetett a magyarázat.
Egyrészt azért, mert mögötte nincs olyan erős párt, mint annak idején a PDL (32,36%) volt, az őt jelölő USR csak 12.25%-al rendelkezik a parlamentben.
Másrészt azért, mert jó matematikusként előre kombinál, nem rohan fejjel a falnak. Maga mögött akarja tudni a titkosszolgálatokat, ezért próbálja jelöltjeit elfogadtatni a két párt vezetőivel, mert a kinevezéseket a parlament hagyja jóvá.
Most viszont nincs meg az a hatalma, mint a kormányalakításkor, amikor az ő kezében volt a gyeplő és jelöltjeit állíthatta a külügy, a hadügy, a gazdaság és a környezetvédelem élére.
Viszont cserébe segíthet megoldani a bukaresti főpolgármesterválasztással kapcsolatban kialakult patthelyzetet, amennyiben nem ragaszkodik ahhoz, hogy az általa sugallt Cătălin Drulă (USR) a liberálisokkal közös jelölt legyen, mert ez utóbbiak jelöltje Ciprian Ciucu szintén esélyes.
A PSD és a PNL vezetői kényes helyzetben vannak, mert ha bekövetkezik egy esetleges kormányválság, az elnök ismét döntőbíró lehet.
Mi több, a PSD ideiglenes vezetői az októberi pártkongresszusig halogatnák a döntést a főpolgármesterválasztásról, döntsön majd a legitim vezetőség.
Nicușor Dan kivárásra játszhat, megvárhatja a második deficitcsökkentő csomag kormányzati felelősségvállalással történő elfogadását követő reakciókat és eredményeket, majd ezek függvényében cselekedjen.
Ő már a második mandátumát készíti elő.
Lakatos P.
